Borravaló és felszolgálói díj – mi a különbség?
Sokakban zavart okoz a borravaló valamint a felszolgálói díj megkülönböztetése, ezért vizsgáljuk meg most ezt.
Elsőként nézzük meg miért más a borravaló, valamint a felszolgálói díj:
- a borravaló nyújtása önkéntes
- fogyasztó és a kiszolgáló személy közötti közvetlen kapcsolat eredményeképpen keletkezik borravaló, míg a felszolgálói díj az adott vendéglátó egység döntése alapján kötelező
- borravaló nemcsak vendéglátóiparra vonatkozik, míg a felszolgálói díj igen
- borravaló összege nem szerepel a számlán mértéke változhat, felszolgálói díj fix % alapján kötelező.
S hogy miért is ennyire fontos elkülöníteni a felszolgálói díjat, valamint a borravalót? Mert adózásuk teljesen eltérő.
Borravaló adózása:
Adómentes a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. Azonban ez a szabály nem igaz akkor, ha a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül és a cég bevételének minősül, ha a munkaadó begyűjti és újraosztják annak érdekében hogy a szakács, pultos stb is részesülhessen a borravalóból, akkor már a borravalót munkabérként kell kezelni.
A dolgozó maga dönthet, hogy a borravaló után fizet-e 15% nyugdíjjárulékot, amennyiben igen úgy az beleszámít nyugdíjának alapjába.
Felszolgálói díj adózása:
Ezzel szemben a felszolgálási díj része az értékesítés nettó árbevételének azzal, hogy iparűzési adót nem kell utána fizetni. Tovább mivel ez adóköteles szoláltatásnyújtás ellenértéke, az összeget bruttóként kell kezelni, melyet bonyolít az, hogy a vendéglátásban többféle áfa kulcsot alkalmaznak, tehát ez esetben a szervízdíjat meg kell osztani.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes a magánszemély felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a tbj törvény értelmében a felszolgálási díj után a foglalkoztató 15% nyugdíjjárulékot fizet (nem választható, és nem a foglalkoztatott fizeti meg, mint borravaló esetén).