Legfontosabbak a táppénzről

A tél eljövetelével sajnos egyre többen vagyunk mi vagy akár gyermekünk betegek. Ezért nézzük át legfontosabb tudnivalókat a táppénz/betegszabadság kapcsán.

Elsőként, mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?

A tekintetben, hogy az orvostól milyen papírt kapunk, semmi. A különbség az időtartamban mutatkozik meg, hiszen az első 15 nap betegszabadságnak számít, 16.naptól pedig táppénz (vannak kivételek erről később)

A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a távolléti díj 70%-a, nincs maximuma.

  1. naptól bejön már a táppénz, amit már az egészségbiztosítási szerv folyósít (kivéve TB kifizetőhelyek), ez a nap átlagkereset 60%a, kórházi vagy egyéb fekvőbeteg ellátás, ápolás esetén 50%, azzal, hogy nem lehet több, mint 10,733 Ft per nap. Így akinek már a bruttó 550ezer Ft-ot eléri az átlagkeresete, az akárhogyanis, de 10,733 Ft-ot fog kapni per nap. A táppénzes időszak alatt a munkáltató a teljes költség 1/3át kell megfizesse az egészségügyi szervnek (vannak kivételek, később kifejtem).

 

Milyen jogcímeken lehet táppénzt igénybe venni? Milyen ellátások járnak utána?

  1. üzemi baleset: ekkor nincs betegszabadság, de a táppénz mértéke 100%, ez esetben az egész költség a munkáltatót terheli

 

  1. Foglalkoztatási megbetegedés: 50-60% táppénz, szintén nincs betegszabadság, a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz hozzájárulási kötelezettség 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti.

 

 

  1. Közúti baleset: van betegszabadság, lejártát követően pedig 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség

 

  1. Egyéb baleset: van betegszabadság, lejártát követően pedig 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség

 

 

  1. Beteg gyermek ápolása: nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, nincs 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség (1 éves korig korlátlan, 1-3 éves kor között évi 84 nap, 3-6 éves kor között 42 nap/84 egyedülálló szülő esetében, 6-12 éves korig 14 nap/28nap egyedülálló szülő esetében)

 

  1. Szülés: nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, nincs 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás

 

 

  1. Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból (covid idején sokakat e kód alatt írtak ki): nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, nincs 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás

 

  1. Egyéb betegség (ez a leggyakoribb): van betegszabadság, lejártát követően pedig 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség

 

 

  1. Veszélyeztetett terhesség: nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség

 

Táblázatban is összefoglalom a könnyebb átláthatóság érdekében:

 

Táppénz kód / megnevezés

Betegszabadság 15 munkanap/év Táppénz Munkáltatói Táppénz 1/3

1-es kód: Üzemi baleset

nincs keresőképtelenség kezdetétől jár

nincs, de az egész rá hárulhat

2-es kód: Foglalkozási megbetegedés nincs keresőképtelenség kezdetétől jár

nincs, de az egész rá hárulhat

3-as kód: Közúti baleset

jár betegszabadság lejártát követően

 

van

4-es kód: Egyéb baleset

jár betegszabadság lejártát követően

 

van

5-ös kód: Beteg gyermek ápolása nincs keresőképtelenség kezdetétől jár

nincs

6-os kód: Szülés miatti keresőképtelenség nincs keresőképtelenség kezdetétől jár

nincs

7-es kód: Közegészségügyi okból hatósági elkülönítés

nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs
8-as kód: Egyéb betegség jár betegszabadság lejártát követően

 

van

9-es kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

nincs

keresőképtelenség kezdetétől jár

van

 

 

A betegség miatt keresőképtelen munkavállaló felmondási korlátozás alá esik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató közölhet vele felmondást, azonban a munkavállaló felmondási ideje ebben az esetben egy későbbi időpontban fog kezdődni. Viszont fontos adalék, hogy próbaidő alatt a munkavállaló nem áll felmondási védettség alatt, a munkáltató bármely okból indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a fennálló munkaviszonyt.

 

964