Legfontosabbak a táppénzről
A tél eljövetelével sajnos egyre többen vagyunk mi vagy akár gyermekünk betegek. Ezért nézzük át legfontosabb tudnivalókat a táppénz/betegszabadság kapcsán.
Elsőként, mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?
A tekintetben, hogy az orvostól milyen papírt kapunk, semmi. A különbség az időtartamban mutatkozik meg, hiszen az első 15 nap betegszabadságnak számít, 16.naptól pedig táppénz (vannak kivételek erről később)
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a távolléti díj 70%-a, nincs maximuma.
- naptól bejön már a táppénz, amit már az egészségbiztosítási szerv folyósít (kivéve TB kifizetőhelyek), ez a nap átlagkereset 60%a, kórházi vagy egyéb fekvőbeteg ellátás, ápolás esetén 50%, azzal, hogy nem lehet több, mint 10,733 Ft per nap. Így akinek már a bruttó 550ezer Ft-ot eléri az átlagkeresete, az akárhogyanis, de 10,733 Ft-ot fog kapni per nap. A táppénzes időszak alatt a munkáltató a teljes költség 1/3át kell megfizesse az egészségügyi szervnek (vannak kivételek, később kifejtem).
Milyen jogcímeken lehet táppénzt igénybe venni? Milyen ellátások járnak utána?
- üzemi baleset: ekkor nincs betegszabadság, de a táppénz mértéke 100%, ez esetben az egész költség a munkáltatót terheli
- Foglalkoztatási megbetegedés: 50-60% táppénz, szintén nincs betegszabadság, a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz hozzájárulási kötelezettség 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti.
- Közúti baleset: van betegszabadság, lejártát követően pedig 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség
- Egyéb baleset: van betegszabadság, lejártát követően pedig 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség
- Beteg gyermek ápolása: nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, nincs 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség (1 éves korig korlátlan, 1-3 éves kor között évi 84 nap, 3-6 éves kor között 42 nap/84 egyedülálló szülő esetében, 6-12 éves korig 14 nap/28nap egyedülálló szülő esetében)
- Szülés: nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, nincs 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás
- Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból (covid idején sokakat e kód alatt írtak ki): nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, nincs 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás
- Egyéb betegség (ez a leggyakoribb): van betegszabadság, lejártát követően pedig 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség
- Veszélyeztetett terhesség: nincs betegszabadság, 50-60% táppénz, 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség
Táblázatban is összefoglalom a könnyebb átláthatóság érdekében:
Táppénz kód / megnevezés |
Betegszabadság 15 munkanap/év | Táppénz | Munkáltatói Táppénz 1/3 |
1-es kód: Üzemi baleset |
nincs | keresőképtelenség kezdetétől jár |
nincs, de az egész rá hárulhat |
2-es kód: Foglalkozási megbetegedés | nincs | keresőképtelenség kezdetétől jár |
nincs, de az egész rá hárulhat |
3-as kód: Közúti baleset |
jár | betegszabadság lejártát követően
|
van |
4-es kód: Egyéb baleset |
jár | betegszabadság lejártát követően
|
van |
5-ös kód: Beteg gyermek ápolása | nincs | keresőképtelenség kezdetétől jár |
nincs |
6-os kód: Szülés miatti keresőképtelenség | nincs | keresőképtelenség kezdetétől jár |
nincs |
7-es kód: Közegészségügyi okból hatósági elkülönítés |
nincs | keresőképtelenség kezdetétől jár | nincs |
8-as kód: Egyéb betegség | jár | betegszabadság lejártát követően
|
van |
9-es kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség |
nincs |
keresőképtelenség kezdetétől jár |
van |
A betegség miatt keresőképtelen munkavállaló felmondási korlátozás alá esik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató közölhet vele felmondást, azonban a munkavállaló felmondási ideje ebben az esetben egy későbbi időpontban fog kezdődni. Viszont fontos adalék, hogy próbaidő alatt a munkavállaló nem áll felmondási védettség alatt, a munkáltató bármely okból indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a fennálló munkaviszonyt.